-
1 θορυβέω
θορυβέω, Geräusch machen, lärmen, bes. von dem verworrenen Lärmen großer Menschenmassen; Ar. Equ. 664; οἱ οἰκέται τῶν Μήδων, ἅτε τῶν δεσποτῶν ἀπεληλυϑότων, ἀνειμένως καὶ ἔπιον καὶ ἐϑορὺβουν Xen. Cyr. 4, 5, 8; Ar. Vesp. 622 ἢν γοῦν ἡμεῖς ϑορυβήσωμεν, πᾶς τίς φησι τῶν παριόντων, οἷον βροντᾷ τὸ δικαστήριον; bes. seinen Unwillen durch Murren u. Geschrei zu erkennen geben, καταγελῶσι καὶ ϑορυβοῦσι Plat. Prot. 319 c, μὴ ϑορυβεῖτε Apol. 21 a, ἐφ' οἷς ἂν λέγω 30 c; öfter bei den Rednern; πρός τινα, Thuc. 6, 61; selten Aeußerung des Beifalls, ταῦτ' εἰπόντος αὐτοῦ οὐκ ἐϑορύβησαν, ὃ ποιεῖν εἰώϑασι πᾶσι τοῖς χαριέντως διειλεγμένοις Isocr. 12, 264; ib. 233 ὁ λόγος ἐπῃνημένος καὶ τεϑορυβημένος, mit Beifall aufgenommen; Plat. Euthyd. 303 b ἐϑορύβησαν καὶ ἥσϑησαν. Durch Lärmen stören, übh. in Unordnung bringen, verwirren, außer Fassung bringen, ὑπὸ τοιούτων ἀνδρῶν ϑορυβεῖ Soph. Ai. 164, im pass., wie Her. 4, 130; eine Schlachtordnung, Thuc. 3, 78; οἱ ϑορυβούμενοι, im Ggstz zu den εὐτάκτως καὶ σιωπῇ ἰόντες, Xen. Cyr. 5, 3, 55; ὄχλος ϑορυβούμενος Matth. 9, 23; μηδέ τις λόγος ἡμᾶς ϑορυβείτω Plat. Phaedr. 245 b; ἀγωνιῶντα καὶ τεϑορυβημένον ὑπὸ τῶν λεγομένων Lys. 210 e; ἐκπεπληγμένοι καὶ τεϑορυβημένοι ἦσαν Charm. 154 c; μηδὲν τὸ παράπαν δεδιότα μηδὲ ϑορυβούμενον στρατηγόν Legg. I, 640 b; Sp., ϑορυβηϑεὶς πρὸς ταῦτα Plut. Camill. 29.
-
2 θορυβέω
θορυβέω impf. ἐθορύβουν; aor. ptc. θορυβήσαντος Wsd 18:19. Pass.: impf. ἐθορυβούμην; fut. 3 pl. θορυβυθήσονται Na 2:4; 1 aor. ἐθορυβύθην Da 8:17 LXX; pf. ptc. τεθορυβημένος Sir 40:6 (s. prec. and next entry; Soph., Hdt. et al.; ins, pap, LXX; TestJos 7:5; Joseph.; Just., D. 9, 2 θορυβείτωσαν).① throw into disorder, act. and w. acc. (cp. Wsd 18:19; Jos., Vi. 401, Ant. 18, 65) πόλιν set the city in an uproar, start a riot in the city Ac 17:5.② to cause emotional disturbance, disturb, agitate, act. in Ac 21:13 D (but here θ. may also be used abs). Mostly pass. w. intr. sense: be troubled, distressed, aroused (Chariton 5, 8, 3; Appian, Bell. Civ. 1, 25 §110; Polyaenus 8, 23, 19; Jos., Ant. 17, 251) GPt 5:15. μὴ θορυβεῖσθε Mk 13:7 D; Ac 20:10 (PTebt 411, 12 μηδὲν μέντοι θορυβηθῇς). τί θορυβεῖσθε; Mk 5:39. Of an ὄχλος: θορυβούμενος aroused, in disorder Mt 9:23 (Appian, Bell. Civ. 5, 10 §42 ἡ χώρα θορυβουμένη).—DELG s.v. θόρυβος. M-M.
Перевод: со всех языков на все языки
со всех языков на все языки- Со всех языков на:
- Все языки
- Со всех языков на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий